1991 -ben kezdtek ismét koncerteket adni, melyeken Beehler ismét

1991 -ben kezdtek ismét koncerteket adni, melyeken Beehler ismét énekelt a dobolás mellett. Ekkoriban David Ledden volt a basszusgitáros, míg a gitárosi posztot ismét John Ricci töltötte be. 1991-ben egy válogatáslemezt adtak ki Capital Punishment címmel, melyen egy Born to Kill című új dal is szerepelt. A gyűjteményes anyag az együttes első három lemezére fókuszált, majd ismét stúdióba vonultak, hogy rögzítsék a következő nagylemezt. 1992 -ben a német Noise Records kiadóhoz szerződtek, majd albumuk Kill After Kill címmel jelent meg. Zeneileg a korai időkre hajazó, nyers és gyors album született, amelyet azonban teljes érdektelenség övezett, mind a szakma, mind a rajongók részéről. Ricci elmondása szerint a grunge térhódítása volt az oka ennek. A lemez kritikai visszhangja negatív volt, később az AllMusic másfél pontot adott rá a lehetséges ötből. A megjelenést koncertek követték, majd 1993 -ban megjelent első koncertlemezük a Better Live Than Dead . Az európai koncerteken a német Rage volt a partnerük, 1993-tól azonban ismét szünetet tartottak. Beehler csalódott volt, mert az együttes népszerűsége jelentősen csökkent, ezért a távozás mellett döntött. Ricci 1995 -ben döntött úgy, hogy folytatja Beehler azonban nem tett eleget a felkérésnek, így Richard “Rik” Charron lett a zenekar dobosa. Jacques Belanger személyében ismét önálló énekese lett a zenekarnak, míg a basszusgitáros Marc Charron lett. Így Ricci maradt az egyedüli alapító tag. Az új felállás néhány koncertet adott Kanadában, majd stúdióba vonultak, hogy rőgzítsék a következő nagylemezt. Az Osmose Records jóvoltából megjelent The Dark Command továbbra is egy szűk réteg igényeit volt hívatott kielégíteni, a kritikusok többségét ez az album sem győzte meg. Az Allmusic egyenesen elavultnak nevezte az albumot, hozzátéve, hogy csak a zenekar fanatikus rajongóinak jelenthet érdekességet.