1996-ban Joyce beperelte Morrissey-t és Marr-t, arra hivatkozva, hogy

1996-ban Joyce beperelte Morrissey-t és Marr-t, arra hivatkozva, hogy sohasem egyezett bele a 10%-os részesedésbe, és a felvételeken valamint a koncerteken való szerepléséért igazságos honoráriumot követelt. A dalszerzésért járó díjak tárgytalanok voltak, ugyanis Joyce és Rourke nem vettek részt a dalok komponálásában. Morrissey és Marr azt állították, hogy a másik két tag mindig is egyet értett 10%-os honoráriumukkal. A bíróság végül egymillió fontot és 25%-os részesedést ítélt meg Joyce-nak. Rourke 83 000 fontért még 1989-ben elfogadta a 10%-os arányt és azzal le is mondott további igényeiről. Morrissey úgy reagált, hogy a “The Smiths egy csodás dolog volt, amit Johnny elhagyott, Joyce viszont tönkretett”. A Joyce-Rourke kettőst ugyanakkor szerencsésnek nevezte: “Másik énekessel a salford-i bevásárló központig sem jutottak volna el”. Morrissey fellebbezését elutasították.